| Látom az alagút végén a fényt... De MÉRT DUDÁL?! |
| Kezelt nyavalyák |
|
2008. szeptember 30., kedd
Csak az egyik jött még tegnap, Laza Anyu. Akkor most ő imádkozzon, hogy Szende Szomszéd meggyógyuljon holnapra, mert szerdán én nem leszek, viszem Öcsémet egy másik suli igazgatójához. Hátha az egy szimpatikus hely lesz. Van uszoda meg jégcsarnok, és nyelvi előkészítő. És nem négy középiskola egyben. És a volt kakasos főnöknőm, mielőtt igazgató lett, abban a suliban tanított, és azt mondta, kedves, barátságos hely.
Möglássuk.
|
|
2008. szeptember 29., hétfő
És akkor most kibaszottul remélem, hogy arra megyek be, hogy két hiányzó kollegina ott ül a helyén. És dolgoznak, mint a kisangyal.
A szombati szülinap okés volt, ajándékozás nélkül is. Any bejelentést tett, miszerint ez volt a nulladik nap a család életében, tehát az előző volt az utolsó a szarban, és innentől minden jó lesz, és minden sikerülni fog. Remélem, tud valamit a lottóötösről, mert enniük már nem nagyon van mit, pénzből meg - már megint - mi is kezdünk kifogyni.
|
|
2008. szeptember 26., péntek
Isten áldja az Upjohn Company-t, a 8-chloro-1-methyl-6-phenyl-4H-1,2,4-triazolo(4,3-a)(1,4)benzodiazepine-t
és Paszulykarót.
Ámen.
Talán egy órát már kibírok addig...
Annyi ember van körülöttem dögrováson, hogy ihajj. Nem csodálkoznék, ha nekem is támadna valami izébigyó bajom. Aztán mehetek táppénzre, mert szabadnapom már csak kilenc van. Durva, durva hét volt, és még hátravan belőle nyolc durva óra, amiből az utolsó két és felet tökegyedül töltöm majd, mert Vulgár Szöszi iskolában lesz. Telefonok, személyesen jövő ügyfelek, meg minden.
Nem baj, este nyugalom lesz, forró fürdő, valami finom tea, valami erős feles, és hírózhegyek. És sorozatbámulva elalvás éjfél körül, és remélhetőleg magamkialvás.
Macsó őrjöng odakint, valamit szarakszik a gépe.
Nem jött össze a másik állás, Any szerdán kezd nálunk (bár egy interjúra még elmehetne a jövő héten).
Szia, Hal.
|
|
2008. szeptember 25., csütörtök
Két kollegina is kidőlt, most egyedül vagyok az irodában Vulgár Szöszivel (aki nincs kóllcenterben) (de legalább ügyfelezésben segített, pedig ő is egyedül csinálja a melóját, és még migrénje is volt). Kábé ötven online megrendelő hever előttem, amikkel nem tudok foglakozni, mert mindezek tetejébe tegnap karbantartás alatt az informatikusok úgy elbasztak valamit a nyilvántartóval meg a levelezéssel, hogy véletlenül kiment százötven darab fals emil olyan szöveggel, hogy az illető (volt vagy mostani) ügyfélnek számlatartozása van, és beperelés meg kikapcsolás meg minden. Képzelhetitek azt a telefonáradatot... alig teszem le, már csörög. És múlt hét óta két másik kolleganő sincs, akik eddig bent voltak infón is. És ez lesz ma meg holnap is. Nem vagyok boldog.
Egy jó hír: tegnap óta langyosak a fűtéscsövek. Így reggel a nappaliban tizenhat helyett már húsz fok is van, aztapaszta. Meg amióta Macsó megin reggelente jön be, többnyire még áll a füst is, szellőztetni viszont hideg van. Ami szar. Marad a füstölő.
Any közben Öcsémet hurcolja dokitól laborba, pszichológustól kardiológushoz, valszeg iskolaváltás lesz belőle, ez így nem megy. Ráadásul Nagynéni gépét vissza kell vinni szervizeltetni mert szar. És kinek? Aki vette. Naná. Fasza.
Jahm, Any volt még egy állásinterjún, utazásszervezős, meg flottakarbantartós meg iesmi, szimpi volt neki nagyon a hely, péntekig eldől hogy oké e vagy sem (valszeg ott több pénzt kapna, a főnököm csak nyolcvanat akar neki adni, ami szánalmas, de pont nyolcvannal több a nullánál).
Szombaton családi banzáj, az se lesz eccerű menet. Szánalmas, hogy ajándékra (két szülinap, Anyé és a nővéréé, egy névnap, Öcsémé) egy kurva forint sincs, mert ami lenne, azt odaadtam Anynak kajára. Az az ajándék, hogy tudnak enni, jó, mi?
Az EA meg szokás szerint késik, szopjon lovat, MAcsó előző fizetése négy héttel jött később, mint kellett volna, ha ez is ilyen lesz, odamegyek és szíjjelütöm valamelyik arcát. Kurvaanyukkal szórakozzanak már.
Nem akarna már ez a szar véget érni, estlegesen? He?
|
|
2008. szeptember 23., kedd
Gótvámpírpozőrnél leltem, köszönet és hála, az eredmény viszont meglepő.
Your result for Which Vampire the Masquerade Clan Are You?...
The wickedly black Ravnos clan rely on illusion. Like the gypsies of old they use the greatest tool of all, the con. They know that things are rarely as they seem and they rely on this to get by. They tend to say exactly what they mean and mean exactly what they say. To assume anything beyond what has been stated is foolhardy at best when dealing with the Ravnos. Everything is about perception to them and karmatic action is very important to them. They see death as a natural part of life and they believe that you should never take pity on a sucker.
For you to be a Ravnos means that you rely on deception and perception. You love to test those around you and you have no problem cheating at cards. The most important thing is for you to come out on top. You are always looking for the quick buck and for this reason I hope the luck is about you. Like all gypsies you follow your own moral code that outsiders wouldn't understand, be you natural Rom or not. So the question is, are you holding two aces or two duces?
Take Which Vampire the Masquerade Clan Are You? at HelloQuizzy
Én ravnosz? Ó, máj. És a többiek? 8 Assamite, 4 Brujah, 4 Gangrel, 11 Malkavian, 5 Nosferatu, 11
Toreador, 6 Tremere, 7 Ventrue, 11 Lasombra, 7 Tzimisce, 12 Setites, 5
Giovanni and 22 Ravnos! Csak 8 az asszamita, és 11 a torcsi, és csak hét a cimis! Ach, ez a vég, nem hasonlítok a kedvenceimre...
Jahm nem is mondtam, hogy Kiskocsmában, egy szülinapon most hétvégén találkoztam egy lájvossal, tök véletlenül derült ki, Kürtöslány egy barátnőjének a pasija. Gyarmati kamarilla, torcsi. Tökre belelkesedett, mikor mondtam, hogy eccerrég én is, és hogy hű mit fognek szólni a többiek, mikor majd meséli, hogy figyuzzatokkiveltalálkoztam, azadorjánkincsővel, tisztára zavarba jöttem, nem is voltam én senkise. De jó volt nosztalgiázni.
A buli amúgy kellemes volt, meglepően sokáig maradtam, háromig majdnem, és soksok bókot kaptam Kürtöslánytól (aki aztán hamar kidőlt szegény) (nem ezért), meg Dámától (aki tovább bírta, mint én). És táncoltunk is, és Macsóval is, amire már nem is tudom, mióta nem volt példa, egészen elképedtem, de tiszta jó volt.
A hetem egy őrület lesz.
|
|
2008. szeptember 22., hétfő
A főnököm felhívta Anyt, holnap már jön is be a zirodába. Hasonló adminisztratív melót kap, mint mi, bár ügyfeleznie nem hiszem, hogy kéne, de a megrendelőlapok kitöltésében tud segíteni, vagy nemtom, de a számlázáson asszem be kell majd segítenie. Nem tudom, meddig tartó dolog lesz ez, de remélem, addig kitart, míg az álommeló (mwuahhahhhaaa) be nem állít Anyhoz. Vagy a lottóötös. Merhogy ma van a szülinapja, mondtam, töltsön ki egyet, hátha. Mármint Anynak, nem a lottóötösnek.
A csukott ablak kellemetlen mellékhatása, hogy a felső szomszédtól így megint lehallatszik a fűtéscsövön át a tévé (vagymi). Ahelyett, hogy hőmérséklet jönne rajta basszameg, embernek való.
Vinszent? Még nemtom, Dzsúlsz. Világítani világít. Talán ezúttal nem fog dudálni.
Szóval. A rabtartóink.
Engedj beee! - Helleoooow Jackson!
Mert ennyire szééép vagyok
Takaros cica is vagyok
Na mire vársz?
Mert mi kajára
Adjálmááár!
Mi még várunk...
Még hogy én pózolok?
Én fensőbbséges vagyok
Hódolj
Halandók...
Hol, mi?
Csak én vagyok helikopter...
Az miaz?
Rendesen ül, jobbra néz
Macskasakk
Élhetsz még kicsit... ha a konyha felé mégy
Oké, póz
És szépennézés
_Mi_ az a kezedben?
Medvemacska
Kócoscica
Gyorsan, míg a gazdi nem figyel, rendetlenkedek
Egyenlőre ennyi.
Kialvatlan, kedvetlen. És fázom is. A nappaliban tizenhét fok, idebent éppenhogy húsz. Pizsamában-zokniban, paplanba burkolózva ülök a gépnél, a Hal az ölemben, Macsó odakint még dolgozik. Tegnap filmet néztünk, japán sci-fit, cuki volt, akkor a pizsire még az ő egyik vastag ingét is felvettem, zokni, naná, és gyapjútakaró. Nevetséges. Mondtam már, hogy kibaszottul gyűlölöm a távfűtést? És még drága is, de legalább szar? És mindennek ellenére, ennyi pénzért sem én döntöm el, hogy mikor kapcsoljam be. A kezemről meg köped a bőr, sztem a lábszáramról is, hiába a cserépben a víz, félig fagyottan nem tud párologni se eléggé. Olyan helyen akarok lakni, ahol olyan a hőmérséklet, amilyennek én szeretem.
Viszont készültek új cecás képek, minnyár ki is pakolom.
|
|
2008. szeptember 18., csütörtök
A titkos megbízóm az imént hívott lelkendezve, hogy mennyire tetszik neki az eddig elküldött anyag. A kolléganőm meg az irodából, hogy mi Any telefonszáma.
Reménysugár? Le se merem már írni...
Azt se meséltem, mien béna is voltam Bodzalátogatóban odafelé is. Az úgy volt, hogy melóból indultam rohanvást. Bolt, Szőkehercegnek bor választása. Eddig oké. Továbbrohan, virágbolt, Bodzának virág választása. Egy gyönyörűségest találtam, fekete kála a neve, persze nem fekete, de csodaszép sötétbordó, egészen sötét.
Pont kifért a maradék pénzemből. Rohanok tovább. Hetes busz, majd kettes vilipótló. Ami orrom előtt el. Szaladok át a végállomáshoz a következőre. Leülök. Minnyár indul, szállnak fel többet, átülök a belső ülésre, a magam mellé tett virágot fognám.
Fognám ám, ha nem csak az üres papír heverne mellettem. A virág meg belőle sehol. És fogalmam sincsen, mikor és hol esett ki a csomagolásból, és azzal se vigasztalhattam magam, hogy valaki megtalálta és biztos hogy örül neki, mert ha még a hetesen esett ki, ott összetaposták pillanat alatt. Ülés alatt meg lépcsőn néztem persze a pótlón, sehol semmi, úgyhogy a borároson ki is dobtam az üres papírt, bőgve persze, mert száz forintom nem volt, hogy az aluljáróban egy nénitől vegyek valami jelképes csokrocskát. Vagy bármit. Az eltévedést hazafelé meg már tudjátok.
Viszont szombaton meg jöttek népek át yól, Extraskorpió is, úgyhogy tudtunk tejfakasztózni, és Elmebetegtől meg annyira szép virágot kaptam, hogy valami csodaszép, különösen a csomagolása, ami egy igazi levél, úgyértem növénylevél, és milyen volt a színe? Na? Na? Egészen sötétbordó, úgybizony. Legalább a szín visszajött az elveszésből - bár Bodzát ez nem kárpótolja, de ő majd kap másikat legközelebb.
És arra már nagyon, mégjobban vigyázok.
Most meg itthon vagyok, kialudottan, ám fejemfujjal, de nem azért vettem ki szabit (kijazaszabi), hanem hogy a titokprojekten dolgozzak, meg az Anynak bevállalt pluszmunkán, de utóbbit Any visszavette tegnap - a felét azért így is megcsináltam, gusztustalan volt, felvételről interjút begépelni, iszonyú uncsi és nyögvenyelős. Az egyórányi anyag minimum hat órát elvett az életemből, nem viccelek.
És picsahideg is van, a nappaliban úgy tizennyolc fok, a kisszobában tán huszonegy-kettő is akad. Hosszúnadrág, póló, pulcsi, és erősen gondolkodom a gyapjútakarón is. De legalább van egy jó meleg Békafül az ölemben.
Még egy hónap a fűtésszezon. Na ezért gyűlölöm a távfűtést. Meg mert szar, de legalább kibaszott drága. De főleg, hogy várni kell még ezt a szart is.
Ech.
|
|
2008. szeptember 13., szombat
És a nagy rinyanyafi közepette nem is meséltem, hogy szerdán voltam Bodzáéknál Kisherceg-nézőben. Aki télleg sokat nyüffög, de röhincsélt is sokat, és megrágta az ujjamat, és fagyiztunk is, és ültem babzsákfotelben, és hazafelé rossz irányú buszra szálltam, így jó sokára értem haza. Amúgy jó volt.
El nem múló hálám Mélységek Felett Táncolóé, és külön köszönet Mazsi drágának és Aranyhajnak is.
Aztán tegnap, az sűrű lett. A meló meglassúdott kicsit annyira, hogy tudtam rendesen hírózozni már délután, este/éjjel meg három trendi romkocsmában is voltam. A szimplakertben szupertitkos projektmegbeszélésen voltam - lesz belőle pénz, de csak nagyon sokára -, vicces a hely, jóval nagyobb, mint vártam, mókás az elrendezése, csak a szeméttelepről összeguberált székek állati kényelmetlenek egy idő után, főleg ami nem fa, hanem vas. Aztán korvintető, ami az elhelyezkedése miatt mókás, bár ha ülsz, a háztetőkből nem sok látszik, viszont vannak hintaágyak is. Itt Hivatalnok, Macsó - aki a szimplakertbe jött értem -, Paradox, Agyzaj és Gőzbiciklis társaságában múlattam az időt, csak kicsit, mert egyrészt hüsi volt, másrészt rendkívül szar volt a háttérzene (vüncvünc), harmadrészt meg várt a harmadik helyszín, a tengelykapcsolóról (jómóndom?) elnevezett hodály kis koncertteremmel, ahol Kürtöslányék léptek fel. Nagyon jól sikerült koncert volt, utána meg a szénsavas vízről nevezett banda játszott, szintén kurvajó volt. Utóbbiak is rockegyüttesként aposztrofálták magukat - a lányos copfú, soványka énekes legalábbis (=az a copf, amit a fufrudból gumizol össze a fejed hátulján, miközben a többi hajad kibontva van)-, de ha stílust mindenáron hasonlínom kéne, inkább alterosnak mondanám, hangulatra és érzésre meg igen, stílusra is kicsit mint a kvimbiék. Ami meg kicsit mint a kispálék. Ami nem rossz egyáltalán. Egyik se. Sok szex volt a szövegben, a legjobban azon kellett mosolyognom, mikor azt énekelte, "mandulaízű nővel szeretkeztem", hehh. Az ismétlést Kürtöslány beleénekelte a fülembe, finom utalásféleképpen.
Aztán dögfáradtan haza, egy óra elmúlt már, háromnegyed rész titokváros után ájultam el. Ma titkosprojektezek, ha a gépemhez férek, este meg díszes vendégseregletet várunk, sőt, remélem hogy tejfakasztó buli lesz ebből, ha Extraskorpió össze bírja szedni magát annyira a tegnapi hajtás után, hogy átjöjjön.
És óriási granuláció a lusta kis vámpírkölyöknek, Ralisnak! Meg persze kimerült szüleinek is! Hurrá!
Na híróz.
|
|
2008. szeptember 12., péntek
Már akkor bőgnöm kell, ha megnyitom anyám postafiókját. Gyakorlatilag már csak akkor nem bőgök, ha épp ügyféllel foglalkozok, vagy valahogy máshogy lekötöm magam. Idiótán érzem magam, ahogy a hajam meg a monitor mögé bújok az irodában, és próbálok normális hangon válaszolni, ha kérdeznek.
Csak abba ne hagyjam.
Engem kéne kikapcsolni.
Kurvaélet.
Szarhalom és fosfulkán. Az erőm végén járok, néha azon is túl. Igyekszem úgy bőgni csak, hogy ne nézzenek hülyének a buszon vagy az utcán. Még megy. Még. Nemtommedig. De nem segít, ha Macsó már korán reggel üvölt velem.
kapcsojjákki
|
|
2008. szeptember 8., hétfő
Fú de idegesít ez a betűelállítódás, hát valami nagyon.
Amúgy tiszta kóma vagyok, a hétvégi alváseltolódások miatt tegnap éjjel csak kettő után sikerült elaludnom, és hogy az egyensúly meglegyen, a sok hírózozás után néztem vagy három-négy rész titkokvárosát (van benne valami hasznosholmik-utánérzet, de nem vészes, amúgy meg jópofa sorozat, ha az ember nem vár túl sokat). Így aztán hűdeérdekeseket sikerült álmodnom, és kóválygósan felkelnem a legutóbbiból. Amúgy is tök sötét van, a tegnapi viharból ittmaradt felhőktől, nahh ez már igazzy, nyálkás őszi idő. Blöehh.
Öcsémnél voltak Paszulykaró meg Mélységek Felett Táncoló, pont elkerültük egymást, ők léptek, mire én odaértem, de ezúton is tökre nagyon köszönöm, hogy a hétvégéjükből erre áldoztak órákat, hogy az Öcsém lelkére hassanak. Aki amúgy bele is nyugodott - nem mintha lett volna választása, de így mégis csak okésabb, mint karhatalmilag "'kényszerítve" -, hogy ad egy esélyt a sulinak így nappalin, aztán majd möglássuk. Jó lett volna, ha tud gólyatáborba menni, én nem is tudtam, hogy ilyen volt, most kicsit kirekesztve érzi magát, de remélem, ez elmúlik hamar, és lesznek gyorsan haverjai, és megszeret odajárni.
Anyám, de gusztusmentes ez az idő, francnak sincs kedve menni sehová, nemhogy nyolc órán át bájologni, ech.
|
|
2008. szeptember 7., vasárnap
Ótejóég, ótejóég. Veszélyes, csakugyan - lássátok Exraskorpió és Agyzaj kommentjét.
És akkor még nem is említettem, hogy szerepjáccás _közben_, míg a többiek cigiszünetelni mentek a konyhába, én... én... akkor is hírózoztam...
|
|
2008. szeptember 6., szombat
Ahogy nézem, a fríblogos sortörésemet vagy hogyhíjjákomat is elböszte, és le is fagyogat.
Nahh. Macsó gépén is jól fut a híróz, ez tán ugye nem meglepő.
De. Felraktam ide magamnak azt a sokat hájpolt krómot.
Nemteccik.
Nemteccik, hogy nem olyan testreszabható, mint a tűzrókám, macerás rajta megtalálni dolgokat, hogy hogy kell, hogy nem lehet ideoda pakolászni rajta a dolgokat, nem teccik, hogy nem ott van a könyvjelzők, ahol eddig, hogy nem lehet egy sávba rakni őket a böngésző címsorával, a letöltéseket és az előzményeket sem, és nem teccik a szkinje.
De ne mondhassátok, hogy nem próbáltam ki.
És akkor most jáccok.
Nna végigolvastam a blogokat, mostmár Macsó igazán felkelhetne, az ő gépén még nincs fent a híróz...
Ohh, háthiszen. A pendrájvomon ragyog. Mwuahhhaaahhhaahhaaaa!
Ez de durva, 11 órát aludtam, most keltem nemrég. És ma muszáj lesz takarítanom, mert akkora a mocsok, mint ide Lacháza.
Amúgy meg, a melóhelyi gépemre is felraktam a hírózt, és reggel tíztől délután ötig talán fél órát is tudtam vele játszani összesen, kis darabokban. Aztán este voltunk Ifjú Titán új bandájának a koncertjén, Rocktogonban, ők voltak az előzenekar. Aztán Kiskocsma, Dáma is lejött, így nem unatkoztam annyira, mint mikor a zenekarral Macsó órákon át politizált; és Dáma mindig jófej, mindig megdícsér, most is, a hajszínemet is, és hogy az új kék szemceruzával létrejött sminkem mennyire jóláll nekem, tisztára meghatódtam.
Aztán már annyira punnyadt voltam, meg a szemem is égett, meg meg is füstölődtem, hogy az első éjszakaival hazajöttem, kicsit még azért játszottam, aztán kettő körül eldőltem. Macsó fél hatkor talált haza.
Rájöttem, mi a veszélyes. Hogy a körök rövidek, fél perc alatt, ha nincs harc, lemennek, így marha nehéz aszondani, ha namégegy kör, és abbahagyom, mert olyannagyon rövidek, hogy inkább aszondod, áhh ez semmi, namégyegyet.
|
|
2008. szeptember 5., péntek
Anya, rákattantam! Tegnap Öcsémmel úgy belefeledkeztünk a játékba, hogy a tervezett hét-és nyolc közötti szokásos hazaindulásom kapcsán nyolckor kaptam észbe, és mondottam vala a bűvös szókat: még egy kör, és indulok. Így sikerült kilépnem az ajtón kábé kilenckor (nemröhög), és háromnegyed tízkor már az otthoni gépemen derítettem fel a környező bányákat. Működik a komplít verzsön, úgyhogy elég lesz csak azt megtartanom a gépen, és még a démontúl sem kell, hogy játszhassak (a sima háromhoz, ami a "trilógia" egyik része, vagy hogymonnyam, ahhoz kell, de ez a komplít, ez három az egyben). Csak fel kellett másolnom, illetve kitömörítenem, ami lejött rar, és máris mintha feltelepítve lenne a gépen, cédé nélkül fut. Átviszem Öcsémnek is, hadd örüljön.
Így kerültem ágyba háromnegyed egykor, úristenmárennyiazidő felkiáltással, nagyokat sóhajtva, még játszottam volna. Aztán végig hírózt álmodtam (kivéve háromnegyed háromkor, amikor is egy rakás szájbavert tetűláda nekiállt mulatozni lent az utcán, üvöltözve, vihorászva, és bömböltetett zenével. Szakadna ketté az ilyen, büdöskurvaélet).
Szóval függő e vagyok.
|
|
2008. szeptember 3., szerda
Oké, már okés, hasít.
Na és az mitől lehet, hogy a híróz három, ami Öcsém hatszázas gépén hasít, mint a szélvihar, az én - elvileg - jobb gépemen akad, mint a kurvaélet? De komolyan, mintha legalábbis a nemtommien hűdefasza legújabb játékot akarnám futtatni, nem egy őskövületet.
Nem vágom én ezt már...
A másolt cédés játékot se ismeri fel. Csak mondom.
|
|
2008. szeptember 2., kedd
A Macsó főnöke által adott dévédéírót - miután pár kiló port kitöröltem belőle - beraktam ideiglenesen az én gépembe, és a csihírót sikerült is lenyomni vele, de a pikárjaimat ez sem vágta. Szíííjjelrobbanok e.
Szíjjel e robbanok.
E.
Ez még tegnapról maradt, mikor nem lehetett posztolni:
Vinnyogva röhögés, Vid tündérnek ezerhála érte:
Hogyan adjunk be tablettát a cicának?
1. Vedd fel a cicát és fektesd a bal karodra, mintha kisbabát dajkálnál. A
jobb mutató- és hüvelykujjaddal gyengéden nyomd meg kétoldalt a cica pofiját,
és amikor kinyitja a száját, a tenyeredben lévő tablettát dobd a szájába.
Hagyd, hogy a cica becsukja a száját és nyeljen.
2. Vedd fel a tablettát a padlóról és a cicát a heverő mögül. Fektesd a
cicát a bal karodra és ismételd meg a műveletet.
3. Dobd el az átázott tablettát és hozd vissza a cicát a hálószobából. Nyomj
ki másik tablettát a fóliából, a bal karodban tartott cica első mancsait
balkézzel fogd szorosan. Feszítsd szét a száját és jobb mutatóujjaddal lökd le
a tablettát a torkán. Fogd be a száját és számolj tízig.
4. Vedd ki az akváriumból a tablettát és a gardróbból a cicát . Hívd be a
párodat a kertből. Térdelj le a padlóra, a cicát tartsd szorosan a térded
között és fogd le a mancsait. Ne törődj a morgással. A párod fogja meg szorosan
egyik kezével a cica fejét, a másik kezében lévő vonalzót tegye a szájába és
csúsztassa le rajta a tablettát, majd masszírozza a cica torkát.
5. Szedd le a cicát a függönyrúdról és vegyél elő másik tablettát. Ne
feledd, hogy új vonalzót és függönyt kell venned. Szedd össze az eltört nippet,
később majd megragasztod. Csavard be a cicát egy nagy törülközőbe, a párod
feküdjön rá, hogy csak a cica feje lógjon ki a hóna alól. Tedd a tablettát egy
szívószál végébe, egy ceruzával feszítsd szét a cica száját, és fújj bele a
szívószálba.
6. Ellenőrizd a gyógyszer ismertetőjét, hogy nem káros-e emberekre, és igyál
egy pohár vizet, hogy elvegye az ízét. Ragaszd be párod alkarján a sebeket, a
vért hideg vízzel és szappannal mosd ki a szőnyegből.
7. Hozd be a cicát a szomszéd udvarából. Vegyél elő másik tablettát. Tedd a
cicát a szekrénybe és csukd be az ajtót úgy, hogy csak a páciens feje lógjon
ki. Kanállal feszítsd szét a száját és gumiszalaggal lődd be a torkába a
tablettát.
8. Hozd be a garázsból a csavarhúzót és tedd vissza a szekrény pántjait.
Tégy hideg vizes borogatást az arcodra és ellenőrizd, nem járt-e le a
tetanuszoltásod. Dobd el az elrongyolt pólódat és vegyél fel másikat. Hívd
fel a tűzoltókat, hogy vegyék le a macskát az útszéli fáról. Kérj bocsánatot a
szomszédodtól, aki belerohant a kerítésébe, hogy ne üsse el a macskádat. Vedd
elő az utolsó tablettát. A macska első és hátsó lábait drótozd össze és
erősítsd az ebédlőasztal lábához. Vegyél fel kertészkesztyűt és feszítsd szét a
macska száját egy feszítővassal. Nyomd a szájába a tablettát és önts utána egy
liter vizet, hogy lemossa.
9. Kérd meg párodat, hogy vigyen el az ügyeletre, ülj nyugodtan, amíg az
orvos összevarrja a sebeket az ujjaidon és az alkarodon, illetve eltávolítja a
tablettadarabkákat a jobb szemedből. Hazafelé álljatok meg a bútorboltnál és
rendeljétek meg az új asztalt. Hívd fel az állatorvost és beszéld rád,
hogy jöjjön ki hozzátok. Nézd végig, ahogy az állatorvos karjába veszi a cicát,
a másik kezével beadja a tablettát, és azt mondja: Na ugye, milyen egyszerű
ez?
Macsó szegény meg nem aludt éjjel, dolgozott, aszonta, estig abba se hagyja.
|
|
2008. szeptember 1., hétfő
Kilencvenötezredik látogatóm vagyok magamnak, ezen a szééép szeptember elsején. Idióta álmaim voltak, nehezen ébredtem, zsibbadt kézzel. Már egy hete legalább, hogy reggelente a gép előtti ücsörgéshez zoknit húzok, három napja pedig már visszatértem a pokrócba bugyolálkodáshoz is - hiába a napközbeni szép idő, este-éjjel már nagy a hűs, ha kilógok a paplan alól, fázom is.
Macsónak tegnap elromlott az egere, ergo benyúlta az enyémet, én meg előbányásztam a szekrényből egy őskövület tartalékot, még matáv rajta a felirat, hát nem mai darab. Legalább szkrollos, de olyan tetűlomha, öt métert kell húzzam, hogy tíz centit mozduljon a kurzor, a görgője meg még rosszabb. Venni fogok új optikait, de nemtom mikor lesz rá időm, jó lenne ma, de Annyal lesz dolgom is meló után. Hajfesték is kéne, botrány ahogy kinézek már (amúgy is, de így pláne).
Meglepibuli is volt tegnap, Álmosszemű harmincadikja miatt, hát csak udvariassági látogatást tudtam tenni Anyéktól hazafelé, mert punnyadt is, meló is. Macsó csak azért tudott jönni, mert az edzést a fájós könyöke miatt ki kellett, hogy hagyja.
És Öcsémmel meg annyira frankót hírózosztunk, érdekes, hogy amennyire nem anyyira kedveltem annak idején ezt a játékot, mert körökre osztott, én meg az ertéest szeretem, most annyira tök jó volt játszani ketten. Ezért különös genyaság, hogy egy ponton a játék fogta magát, és hopp! kilépett. Visszatöltöttük, hopp! megint, ugyanott. Próbáltuk autoszévvel, rendes mentéssel, semmi. Gondoltam, tán a lemez karcos, felmásoltam vinyóra, démontúllal néztem, mintha korong lenne, ugyanúgy kilép. Monnyák meg a zokosok, mi a baaaaaj!
Öcsémnek ma amúgyis nagy-nagy drukk a sulikezdés miatt, legyen neki jó bandája, haverjai, szeressen odajárni.... plíííz...
|



Devianciák


















